Folytatást készíteni akkor érdemes, ha van valamit javítani, felcsiszolni az alapművön nem odakozmálni mindazt, ami jó volt benne. Persze az üres falnak is értelmesebb ezt mondani, amikor a sequel-pumpálás már lassan ősidők óta bevett hagyomány […]
Címke: horror
Szomszédok: Démonok 2
Az urbánus együttélés még annak is az agyára megy néha, aki gyerekkora óta erre van szocializálva. Nem születtünk, urambocsá teremtettünk szardínia-módra létezni, a túlságos közelség egyben állandó súrlódást is jelent. Mit lehet ellene tenni? Annak, […]
Fulci az űrben: The Callisto Protocol
A hetvenes-nyolcvanas évek body-in-pieces fantáziái mára erejüket vesztették, hatásuk szó szerint csontig kopott. Köszönhető ez annak, hogy a gore szinte sorminta, elhagyhatatlan díszítőelem a huszonegyedik század horrorfilmjeiben, horrorsorozataiban. Manapság a műfajnak a hatásvadászat másfajta eszközeivel […]
A mindenség elmélete: Something in the Dirt
Talán célszerű lehet a Twin Peaks környékén kezdeni ezt a kritikát (várj, lesz értelme) – amikor a kilencvenes évek elején David Lynch és Mark Frost ledobták ezt a felfoghatatlan, megközelíthetetlen, ezerféleképpen értelmezhető anomália-atombombát, nem csak […]
Valami rossz – The Dark Pictures Anthology: The Devil in Me
Pedig olyan jól indult. Tizenkilencedik századi Amerika, friss házasok, egy szokatlanul igényes és szokatlanul üres hotel. Udvarias férfi üdvözli őket, bemutatkozik: Henry Howard Holmes. Honnan ilyen… oh a francba, csak előszökkent a sorozatgyilkos-katalógusomból, hogy kiről […]
Vizezett rosé – Resident Evil: Village Gold
Már-már tradíció a Resident Evil szériában, hogy nagyjából egy évvel egy-egy főbb rész után kiegészítő csomagot kapunk, ilyenkor elvarrjuk az esetlegesen lógva maradt szálakat, esetleg kísérleti játékmódokat próbálhatunk ki, amelyek „mi lenne, ha?”-jellegű sztorikat mutatnak […]
Dögvész a családra – A Plague Tale: Requiem
Kisebb és közepesebb fejlesztőcsapatok gyakran azzal akarnak kitűnni, hogy minél élethűbb grafikát raknak játékuk alá – ez a trend leginkább horrorjátékoknál figyelhető meg, de emlékezzünk, a Crytek sem volt egy nagy cég, amikor annak idején […]
Stephen King újranézése #11: A köd
Mindenki a végénél fog hozzá, mint A Birodalom visszavág, vagy, mondjuk, a Hetedik boncolásakor. Súlyos agyi homályállapotot kellene előidézni hozzá, hogy ezt érthetetlennek tartsuk, Frank Darabont 2007-es filmjének ultrakegyetlen, olajsötét (idáig rendben) és (innentől már […]
Kispolgári gyilokparti: A Halloween véget ér
A rossz horrorhoz vezető út nemes szándékokkal van kikövezve. A Halloween véget érben David Gordon Green például a felelősségteljes, szeriőz alkotó (& rendes ember) köpönyegét magára kanyarítva kétségkívül aktuális és lényeges dolgokról akart beszélni – […]
Machete a síron túlról- Péntek 13. VI. rész: Jason él
Sokfajta mutáción ment át a horror az elmúlt években. A horror morózusan súlyos és drámai, életeket kettétörő traumák szimbolikus megjelenítője. A horror önreflektív és posztmodern, fejére húzza a bohócsipkát. A horror a múltba réved, letűnt […]