Szerző: Szabó Kristóf

Tovább

A nagy sehol: Backrooms

Első látásra tényleg semmiből jövő villámcsapásnak érződik az a sikerrobbanás, amit az ismert hollywoodi stúdiórendszerrel és annak egyre bődületesebb túlzásaival szembeálló pozíciót kiharcoló A24 stúdió legújabb üdvöskéje okozott. De ha kicsit közelebb lépünk, már tisztábban […]

Tovább

Emberi pokolfajzatok: 28 évvel később – A csonttemplom

Az angol nyelvben „double down”-nak hívjuk azt, amikor valaki minden ellenvéleményt és potenciális rizikót figyelmen kívül hagyva, konokul kitart a döntései mellett. Legtöbbször negatív kontextusban, jókora pofáraesések kapcsán szokás emlegetni, még akár művészeti kontextusban is. […]

Tovább

Horrormester diétán: Send Help

Ahogy telik az idő, úgy válik számomra egyre érthetetlenebbé az az évtizedes szünet, amit az amerikai zsánerfilmezés egyik legnagyobb vizuális akrobatája Sam Raimi iktatott be saját karrierébe. Vagy van az akár tizenöt év is, ha […]

Tovább

Halálspirál a semmibe – Reflection of a Dead Diamond

Amikor filmet nézünk, akkor az esetek kilencven százalékában kötött szabályok mentén érkeznek felénk a képek és hangok. Főszereplő, antagonista, konfliktus, mellékkarakterek, szimbolikus kulcspillanatok köré szerkesztett cselekmény. Mindez többszörösen aláhúzva, ha egy specifikus műfajba lépsz be. […]

Tovább

A gagyi bosszúja: Senki 2

Sokat lehetne filozofálni, hogyan, mikor és miért siklott ki az akciófilm zsánere és hogy miért kell annak hálásnak lenni, ha manapság beesik az ablakon egy-két olyan mű, ami meg tudja idézi a nagy elődöket. Vannak, […]

Tovább

A zombikor gyermekei – 28 évvel később

Mielőtt igazán a lovak közé csapnánk, tedd fel magadban az alábbi kérdést, kedves olvasó: Mikor láttál utoljára olyan folytatást egy fősodorbeli filmhez, ami teljes mértékből letolja a nézői és nagystúdiós elvárásokat, olyan vak elszántsággal járva […]

Tovább

Bajos kamaszok – Rossz bőrben és Lady Crows

A magyar képregénypiac számomra furcsa hely.  Évtizedente van egy nagy megindulás, hogy végre kiszolgáljuk az alapvetően szűk, de létező közönség igényét, hogy aztán megint visszatérjünk a csigatempóhóz. Persze beesik hozzánk egy Watchman, egy Usagi Yojimbo, […]

Tovább

Szerencsvadászok a káosz közepén – Mezsgye

A magyar képregénypiac számomra kicsit olyan, mint a Schrödinger macskája: Tudom, hogy van (mert azért hát mégiscsak 2025-öt írunk), de legtöbbször halvány lila gőzöm sincs mi történik ott, kik vannak benne, mik jelennek meg. Ezen […]

Tovább

Halálos családterápia – Végső állomás: Vérvonalak

Furcsa belegondolni, hogy vannak egyes országok vagy kontinensek, ahol a horror, mint műfaj nem gyökerezett meg a filmgyártásban. Pedig különös, megmagyarázhatatlan dolgoktól, vagy csak magától a haláltól félni olyan alapvető emberi dolog, ami nincs határok […]

Tovább

Zsaru a darálóban: Pusztítás (Havoc)

Képzeld egy pillanatra, hogy fiatal kezdő filmrendező vagy. Vérrel, verejtékkel tető alá hozod a nagy szerelemprojekted, de természetesen nem számítasz nagy babérokra. Talán egy kis taps a filmfesztiválokon, talán egy rendes mozibemutató, talán hoz annyit […]