Csibevadászat – Monster Hunter Stories 1+2

Mármint, csibének tűnik itt minden óriási, félelmetes szörny a fősodorbeli Monster Hunter részekhez képest, és chibi-forma gyermekekkel kell kiszaladnunk a széles zöld mezőkre. És mondok még valamit: ez még nekem is bejön! Nem mintha sok bajom lenne a nagyobb Monster Hunterekkel, de azért mégis van némi súrlódás köztünk. Csatáik elviselhetetlenül hosszadalmassá tudnak válni, tárgy- és… Folytasd az olvasást

Teremtés és pusztítás – Shin Megami Tensei V: Vengeance

Hiába van a Shin Megami Tensei szériának egy szerteágazó, több tucat játékot magába foglaló jelenléte (olyan kötődő sorozatokkal, mint a Strange Journey, a Digital Devil Saga vagy a Persona), egy számozott Shin Megami Tensei megjelenése mégiscsak egy amolyan esemény. Különösen a gyűjtők örülhetnek, ugyanis eddig majdnem minden Atlus-játékra érdemes volt időben lecsapni, és tíz évvel… Folytasd az olvasást

A pokol üres: A pokol kapujában

Szerpentinen lábait feldobott kocsi páráll – ködgomoly. – Akár Basó is írhatta volna. A pokolábrázolások és pokolfilmek nem okfejtésekben, hanem ítéletekben gondolkodnak. Miképp a slashernek, a pokolfilmnek sem tesz jót, ha vívódások és motivációk, intelligens döntési helyzetek és komplex karakterdrámák zsúfolódnak bele. A kafkai ítéletalkotás mintájára: okok – nincsenek. „A földgolyónak volt egy rossz napja.”,… Folytasd az olvasást

Pandúrok és traumatológia: Bad Boys 4

A klasszikus magányos hős története a letelepedéssel ér véget, mely gyakran a házasságon keresztül teljesül. A kötöttségek nélküli, alkalmi társakkal és alkalmi nőkkel operáló hős röghöz kötött volta, intézményes, társadalmiasult jellege új konfliktusokat teremt. A túszul ejtett család és a rendőri szerv mint akadályozó tényezők a társaslét folyományai, a felnőtt, felelősségteljes hős kihívásai, általuk regenerálódik… Folytasd az olvasást

Ingerlő idomok, női kiadás: Kivérző szerelem

Szocmédián körülbelül kéthavonta felüti fejét az a fárasztó, kétségbeejtően idióta diskurzus, ami a filmes szexualitás ábrázolásának fontosságát firtatja, hogy most akkor kell-e vagy sem, illetve inkább jobb, hogy most már nincs. Se pucérkodás, se szex. Az ezt vallók 50 százaléka kétségbeesetten kapaszkodik a „plotba”, a cselekmény logikai kauzalitásába, amit nem lehet megtörni az emberi valóság… Folytasd az olvasást

Az édenbe nincs visszaút: Furiosa

Töredelmesen bevallom, hogy a Mad Max-filmek első három részét semennyire nem kedvelem. Értékelem őket, sok izgalmat tartogat a koncepció, de javarészt nekem kell kiimádkoznom belőlük a lényeget, nem tűnnek úgy, mint amik túlzottan partnerek saját élményük kiteljesítésében. A legnagyobb csalódást anno az első rész okozta, a második-harmadik már legalább részben megközelítette azt az őrültséget, amit… Folytasd az olvasást

A degeneráció világrendje – A majmok bolygója: A birodalom

Az okosított majom az embernél egy elfajzott világnézettel, a nő a férfinél egy erőszaktevő pénisszel ke(d)vesebb lény – épp annyival, amennyivel amaz több a kelleténél. Az emberi/férfi nem túl sok, túl sok van belőle, túl sokat eszik, túl sokat termel, ezért le kell törni a szarvát; a sokat akarás, a harácsolás, a birtokbavétel filozófiája hívja… Folytasd az olvasást

Rozsda és homok: Sand Land

Úgy tűnik, találó volt a Sand Land megjelenését olyan filmek premierje közé belőni, mint a Dűne második része és a Furiosa, kapjuk tehát rendszeresen a sivatagos anyagokat, no meg a figyelmeztetést, hogy a vízért és általános túlélésért folytatott globális küzdelem egyre inkább a valóság felé araszol. Bár lehetne egy Torijama Akira-féle manga játékváltozata örömteli esemény,… Folytasd az olvasást

Chaplin után szabadon – Hundreds of Beavers

Vannak napok (vagy inkább hetek), amikor harapófogóval kell előrángatnom magamból a motivációt arra, hogy filmet nézzek. Benne lehet ebben a szezonális depresszió is, de leginkább az a felnőttkori nyavalya, amikor az ember a középszerűség tengerében rúgkapálózva próbálja megtalálni azt a filmet, ami képes újra éreztetni vele azt a tágra nyílt szemekkel nézett CSODÁT, amit gyerekkorunkban… Folytasd az olvasást

Szerep/csere: A kaszkadőr

Filmrendezők és főhőseik a kétezres évek elején-közepén tetőzték be nézőikkel és rajongóikkal való kiterjedt szerepcseréjüket. Mi a különbség egy klasszikus Kung-fu film hőse és a Kung Fu Panda Po-ja között? A klasszikus tanul és harcol, illetve tanít és harcol, mert ügye van, a késői korszak viszont önreflexiót fejleszt ki, hősei pedig a korábbi korszak rajongói…. Folytasd az olvasást