A foglalkozásukra nézve igazságosztó képregényhősök élete kora reggeltől lámpaoltásig az erőszak jegyében áll: vagy ők ütnek, vagy őket üti-veri valaki. El lehet képzelni, mit okoz ez a folyamatos hirig a maszkos kalandorok fejében – illetve képzelegni sem kell, hiszen az ebből a szempontból az évek során igen alaposan körbejárt Batmannek két olyan alaptörténete is megjelent… Folytasd az olvasást
Négy évvel járunk az első rész társadalomzombító eseményei után: Dél-Korea egy széjjelrágott kimcsiszendvicsre hasonlít, rendkívül gyors és rendkívül nagyszámú élőhalott lakja, normál állampolgár látszólag senki. Mivel anno az őslakosok észak felé nem hátrálhattak – Észak-Korea még a zombik elől menekülő milliók előtt sem nyitotta meg kapuit -, az ország népessége Ázsia-szerte szóródott széjjel. Az ex-katona… Folytasd az olvasást
Jelentékeny méretű és a rendező mozgását ugyanilyen odaadással követő közönsége szokatlanul sokféle módon ítéli meg Christopher Nolan munkásságát. Ennek talán legbeszédesebb bizonyítéka, hogy a róla szóló cikkekben és kommentfolyamokban távolról sem látszik egyetértés formálódni az eddigi életmű legfényesebb ékkövét illetően. Abban viszont talán még ádáz ellendrukkerei is egyetértenek, hogy Nolan heroikus, nyilvánvalóan bukásra ítéltetett, éppen… Folytasd az olvasást
Mindenkinek megvannak a kedvenc mondásai, amikről tudja, hogy bizonyos szinten elcsépeltnek vagy klisésnek hangzanak, mégis igazak. Számomra az egyik ilyen, hogy a sci-fi, minden technikai látványossága vagy elrugaszkodott ötlete ellenére alapvetően az emberről szól, az emberi természetről, ami még a legdisztópikusabb helyzetekben is megváltozhatatlan. Ugyanazok lesznek a nagyságot vagy a túlélést biztosító erényeink, mint a… Folytasd az olvasást
Rosszindulatú vélekedések szerint ha valaki látott egyszer egy slashert, akkor látta az összeset, de a késes-baltás gyilkolászások szerelmesei erre csak legyintenek egyet a bennfentesek kevély nagyvonalúságával. Ezzel együtt megkockáztatható, hogy ha láttál egy slashert, akkor hajszálpontosan tudod, hogy a nyitánytól a végefőcímig mi minden történik az 1980-as Prom Nightban (avagy jó ponyvás magyar címén: A… Folytasd az olvasást
Az, hogy a filmes zombivész egész egyszerűen nem képes kipusztulni, elképesztő. Lassan tíz éve a csapból is a zombik folynak – persze, tudjuk: mindig is ott sertepertéltek a legszélsőbb kertvárosi utcákban, Romero (isten) hozta át őket anno a Karib-szigetekről, de igazából a Walking Dead sikere emelte be őket a mainstreambe. Ez a hóttunalmas, agyalágyult motivációkkal… Folytasd az olvasást
A Varga Katalin a legjobb magyar film a Taxidermia óta (hivatalosan magyar-román-angol koprodukció). Bosszúfilm, és ezt vállalja, és nincs lacafaca. Ez a nő elhatározza, hogy megöli azt a két férfit, aki őt tizenegy évvel ezelőtt megerőszakolta, Emiatt, ezért, okkal, ebben a nőben hibádzik valami. Miért éppen most indul bosszúhadjáratra? Mert a férje most taszítja el magától,… Folytasd az olvasást
Az első rész minden idők egyik leghatásosabb horrorfilmje. A folytatás semmiféle, ehhez hasonló mérföldkő-jelleggel nem rendelkezik, ami akár még zavarba ejtő is lehet: a 74-es film hatására a néző nem egy efféle ambíciókat babusgató második részt várna. Ráadásul míg a klasszikus eredeti – zseniális grindhouse-címe ellenére – minimális vérmennyiséget potyogtat a vászonra, a Texas Chainsaw… Folytasd az olvasást
A Miscatonic orvosi egyetem legújabb medikusa, Dr. Herbert West rossz hírnévnek örvend. Az Európából érkező tudósról az a hír járja, ő okozta egykori tanára, Gruber professzor halálát. Azt azonban csak kevesen sejtik, hogy West egy forradalmi, a hullákat újraélesztő szérumon dolgozik, amelynek sajnálatos módon van egy apró mellékhatása: a halálon túlról visszatérőkből dühöngő őrülteket csinál…. Folytasd az olvasást
“Humans are such easy prey…” Ez is azok közé az agykéregbe égett gyerekkori pillanatok közé tartozik: ahogy iskolatáskával a hátamon, a fejem tetejét a kora tavaszi nappal süttetve ácsorgok a csendes kertvárosi utcán, megfeledkezve mindenről és mindenkiről, csak a kezemben tartott újságra koncentrálok. A Galaktika februári számát olvasom, pontosabban a filmes rovatot, mert csak az… Folytasd az olvasást