Mintha bevezették volna a kötelező ingyen kokaint a Capcom háza táján, hat éve száguldanak őrült sebességgel, csaknem félévente dobnak ki folytatásokat, remake-eket, gyűjteményeket klasszikus sorozataikhoz, mint a Monster Hunter, Resident Evil, Devil May Cry vagy a Mega Man, és ha ez nem lenne elég: szinte mindegyik kimagasló minőséggel érkezik. Még amit szarul csinálnak, valahogy az… Folytasd az olvasást
Valós idejű stratégiai játékokat ritkán játszunk konzolon, leginkább soha. Persze, annak idején ugyanezt gondoltam izometrikus CRPG-kről (Baldur’s Gate), városépítőkről (Tropico 5) és körökre osztott stratégiákról (Civilization VI), és lám, némelyiknek még jobban is áll a kontrollerre áramvonalasított irányítás, a pazar nagytévés látvány. Ezek a játékok, bár görnyedős-kattintgatós történelemmel rendelkeznek, mégiscsak verhetetlenek a nagy távlatok, gyönyörű,… Folytasd az olvasást
Gyerekkoromból sejlenek fel a Lego Racers egyszerű örömei, általánosságban pedig az 1999 környéki játékok könnyed, azonnali játszhatósága. Elindítod, rámész a versenyre, és megy. Az ipar persze megváltozott: ma egy tulajdonképpen kisgyerekeknek szóló játék is fiókregisztrációhoz köti a játék egy részét, és mikrotranzakciókkal nyomasztja az embert. Persze, mit is várjon az ember egy 2K-játéktól: a Lego… Folytasd az olvasást
Ha az Octopath Traveler-t sikerült az előző cikkben a buddhista nemes nyolcrétű ösvénnyel felvezetnem, a lazán kapcsolódó Live A Live lehetne akár egy heideggeri gondolatkísérlet is – ez a játék egy különböző idősíkokban megélt RPG-történetek gyűjteménye, amelyeken ráadásul különböző mangarajzolók dolgoztak, és különböző játékmechanikai eszközökkel keltettek életre. Még ha antológiaszerűnek is érződik ez a koncepció,… Folytasd az olvasást
Az elején kétségbeesés, a végén mágia – így jellemezhetnénk a Final Fantasy születését. A Square abban az időben nem igazán bízott a szerepjátékok sikerében, és bár az akkori rivális Enix Dragon Quest-je erre rácáfolt, a fiatal Szakagucsi Hironobu mégis elkeseredett harcként élte meg a nagy nehezen kikönyörgött zöld utat. Tudta, hogy ha az eladások rosszak… Folytasd az olvasást
Jó lesz az úgy, mondhatták a Capcomnál. Hiszen mindenképpen pozitív alaphangról indulunk: régi játékokat mentünk át az utókornak, egy csipetnyi extrával. Az ilyesmit (minden könyvtárosi erőmet összeszedve) helyes lépésnek ítélem. A Mega Man Battle Network Legacy Collection hat játékot tartalmaz, két kötetre osztva, és a hat játék száma különböző verziókkal együtt felszorzódik, még ha lényegi… Folytasd az olvasást
Kapcsolatom a Monster Hunter-szériával (és klónjaival) elég döcögős. Egyrészt csodálom ezt a fajta módszeres, végtelen mélységű szörnyvadász-zsánert, ahol minden levadászott szörny utolsó pikkelye is felhasználható diverz, specializált vagy egyszerűen csak túlélésre kipattintott páncélzat kiépítéséhez, mindezt megtámogatja egy ökoszisztéma szimulációja, a barátság ereje, meg persze félelmetes mennyiségű étel-ital-cukorka. Másrészről viszont pont emiatt a komplexitás miatt pattanok… Folytasd az olvasást
A buddhizmus egyik központi tanítása a nemes nyolcrétű ösvény – talán ezt idézi meg az Octopath Traveler széria címével és koncepciójával, kivéve, hogy nyolc hősének nyolc különböző útján nem csak nemes dolgok történnek. Menjünk tovább: mintha maga a Square Enix is nyolc szerepjátékból nyolcféle megközelítést alkalmazna, ennél a szériánál például kitalálta, hogy Nintendo Switch-exkluzív lesz,… Folytasd az olvasást
Like a Dragon – ízlelgessük, fordult a malomkerék (rozsban a fogó!), a nyugaton eddig Yakuza néven emlegetett sorozatot mostantól így hívják. És talán jókor kapcsoltak, mert a Yakuza: Like a Dragon és a Like a Dragon: Ishin! fordulópontot jelentenek: előbbi kitágítja a jakuza-történeteket a fantasy szerepjátékok energiájával, míg utóbbi – a nyugaton eddig elérhetetlen Ishin!… Folytasd az olvasást
Sylverant világában hanyatlásnak indult a mágia. Ennek egyik legborzasztóbb következménye, hogy a több ezer évvel ezelőtt elzárt Desianok most újra előbukkantak, hogy embereket raboljanak el gonosz kísérleteikhez. A szent kiválasztott, Colette zarándokútja jelentheti a kulcsot a megmeneküléshez: hozzá csatlakozik gyerekkori barátja, Lloyd Irving, aki ennek a történetnek az irányítható főszereplője lesz. Ezt a japán szerepjátékot,… Folytasd az olvasást