Like a Dragon – ízlelgessük, fordult a malomkerék (rozsban a fogó!), a nyugaton eddig Yakuza néven emlegetett sorozatot mostantól így hívják. És talán jókor kapcsoltak, mert a Yakuza: Like a Dragon és a Like a Dragon: Ishin! fordulópontot jelentenek: előbbi kitágítja a jakuza-történeteket a fantasy szerepjátékok energiájával, míg utóbbi – a nyugaton eddig elérhetetlen Ishin! remakeje – a feudális Japánba helyezi a sorozat szereplőit (arcait, hangjait) és manírjait. Innen már könnyebben engedjük el mi is a fősorozatban is már kissé reduktív Yakuza címet, és vegyük észre, hogy a központi éthosz lényegesebb, sokféle alakban jelenik meg, de mindig ereje teljében van – akár a sárkány.
Az Ishin! tehát egyszerre spin-off és kísérlezés, de ha attól tartanánk, hogy viccből van, ne tegyük: ez egy teljes jogú, izmos kaland, amely a kései Edo-korban játszódik (a tizenkilencedik század delén), és ennek a történelmi érának minden apró részlete és történelemhű aspektusa valamiképpen képes értelmesen rátapadni az alapvetően komédia-drámára felfűzött központi sztorira. Ismétlem, a komédia továbbra sem viccből van itt, ugyanaz a funkciója, mint minden Yakuza-részben: a feszültség eszköztárát gazdagítja, a realizmust támogatja, nyilván, sokszor abszurditással – de mindig valamit az emberről akar mondani, társadalmi-lélektani kegyetlenségeinknek görbe tükröt állítani.
Tehát tulajdonképpen nincs túl sok különbség a díszletet leszámítva, de az elvárásainkat érdemes mégis 2014 környékére belőni, mert bár sokat csiszol ez a remake az eredeti formulán, a legújabb részekhez képest kissé vintázsnak érződik bunyózni is, felfedezni, beszélgetni is. Nem tudom, maga a technológiai fejletlenség és a kardok jelenléte hozza-e magával, de a játék inkább RPG-sebb aspektusokra megy rá, egészen idevágó melléktevékenységekkel, mint a farm gondozása vagy a kovácsolgatás.
Maga a fő sztori igényel némi odafigyelést, elsősorban a politikai viszonyokra (ahol a tényezők a pártok, a családok, illetve a történelmi múlt), másodsorban pedig főhősünk, Ryoma (a valóban létező szamuráj, Rjóma Szakamoto) családi és becsületbeli ügyeire kell komolyabban koncentrálnunk az elején, hogy értsük a cselekmény lefolyását. Tulajdonképpen itt is megvan az, amit a jakuza-sztorikban szeretünk: az érdekekben és hűségben megbúvó, sokszor kegyetlen eseményeket előidéző és áldozatokkal járó, folyamatos feszültség.
Itt ez kibővül egy olyan történelmi aspektussal, amikor is Japán egy része a demokrácia, egyenlőség útjára akart lépni, és Ryoma ennek az eszménynek az egyik ágense. A Like a Dragon: Ishin! egy bámulatosan szórakoztató utazás ebben az ideológiai-családi sagában – drámái és komoly jelenetei súllyal, míg játékos, bunyós és gyűjtögetős aspektusai könnyedén érkeznek. Minden van itt, mint a piacon.
Röviden tehát ennyi: egy szamurájos világba helyezett, teljes értékű Ryu Ga Gotuku-játék pazar és minőségi remake-je. Aki szeret 100%-ra menni, kösse fel a gatyáját, mert őrületesen sok dolgot lehet itt csinálni, aki viszont csak egy jól megrendezett, jól kidolgozott szamurájdrámát akar, azt is megkapja. Megelőlegezem, hogy talán az év egyik legjobb megjelenése, nem érdemes kihagyni.