A klasszikus magányos hős története a letelepedéssel ér véget, mely gyakran a házasságon keresztül teljesül. A kötöttségek nélküli, alkalmi társakkal és alkalmi nőkkel operáló hős röghöz kötött volta, intézményes, társadalmiasult jellege új konfliktusokat teremt. A túszul ejtett család és a rendőri szerv mint akadályozó tényezők a társaslét folyományai, a felnőtt, felelősségteljes hős kihívásai, általuk regenerálódik… Folytasd az olvasást
Posts Tagged → amerikai
Ingerlő idomok, női kiadás: Kivérző szerelem
Szocmédián körülbelül kéthavonta felüti fejét az a fárasztó, kétségbeejtően idióta diskurzus, ami a filmes szexualitás ábrázolásának fontosságát firtatja, hogy most akkor kell-e vagy sem, illetve inkább jobb, hogy most már nincs. Se pucérkodás, se szex. Az ezt vallók 50 százaléka kétségbeesetten kapaszkodik a „plotba”, a cselekmény logikai kauzalitásába, amit nem lehet megtörni az emberi valóság… Folytasd az olvasást
Az édenbe nincs visszaút: Furiosa
Töredelmesen bevallom, hogy a Mad Max-filmek első három részét semennyire nem kedvelem. Értékelem őket, sok izgalmat tartogat a koncepció, de javarészt nekem kell kiimádkoznom belőlük a lényeget, nem tűnnek úgy, mint amik túlzottan partnerek saját élményük kiteljesítésében. A legnagyobb csalódást anno az első rész okozta, a második-harmadik már legalább részben megközelítette azt az őrültséget, amit… Folytasd az olvasást
A degeneráció világrendje – A majmok bolygója: A birodalom
Az okosított majom az embernél egy elfajzott világnézettel, a nő a férfinél egy erőszaktevő pénisszel ke(d)vesebb lény – épp annyival, amennyivel amaz több a kelleténél. Az emberi/férfi nem túl sok, túl sok van belőle, túl sokat eszik, túl sokat termel, ezért le kell törni a szarvát; a sokat akarás, a harácsolás, a birtokbavétel filozófiája hívja… Folytasd az olvasást
Chaplin után szabadon – Hundreds of Beavers
Vannak napok (vagy inkább hetek), amikor harapófogóval kell előrángatnom magamból a motivációt arra, hogy filmet nézzek. Benne lehet ebben a szezonális depresszió is, de leginkább az a felnőttkori nyavalya, amikor az ember a középszerűség tengerében rúgkapálózva próbálja megtalálni azt a filmet, ami képes újra éreztetni vele azt a tágra nyílt szemekkel nézett CSODÁT, amit gyerekkorunkban… Folytasd az olvasást
Szerep/csere: A kaszkadőr
Filmrendezők és főhőseik a kétezres évek elején-közepén tetőzték be nézőikkel és rajongóikkal való kiterjedt szerepcseréjüket. Mi a különbség egy klasszikus Kung-fu film hőse és a Kung Fu Panda Po-ja között? A klasszikus tanul és harcol, illetve tanít és harcol, mert ügye van, a késői korszak viszont önreflexiót fejleszt ki, hősei pedig a korábbi korszak rajongói…. Folytasd az olvasást
A frontvonal krónikásai: Polgárháború
A modern sci-fi egyik legkülönlegesebb hangú vizionáriusa, Alex Garland úgy döntött, a mesterséges intelligencia (Ex Machina), egy Stalker parafrázis (Expedíció), messiáskomplexusos fejlesztők (Devs) és egy folkhorrorba oltott traumafeldolgozás után sokkal közelebbi, kézzelfoghatóbb témához fog nyúlni. Legújabb rendezése egy háborús mozi, amihez az A24-nél megszavazták a stúdió eddigi legmagasabb, 50 millió dolláros költségvetését, amivel mindenképp egy… Folytasd az olvasást
Antiember: Majomember
A destruktivitás orgiái már legalább 20 éve végérvényesen leváltották a dramatikus és lelki beteljesedéseket. Király Jenő poénosan még a John Woo-filmek öldöklési fináléit nevezi meg (az akkor már!) a pornót is maguk mögé utasító halálfilmek jelentős példáinak. John Woo-tól John Wick-ig tekintve a Góliátok és intrikussá lecsúszott Dávidok mitológiáját az erőszak- és halálfilmek dekadens evolúciója… Folytasd az olvasást
Rémlepény és méhkoporsó: Az első Ómen
Az eredeti Ómen-filmek története szerint a sátánfattyat anya szülte – anya sakál –, itt apa nemzette – apa sakál. A nemek megfordítása sajátos családfakérdést hoz előtérbe. A régi filmekben rémanya, itt béranya hordja ki a sátán fiát, és egyáltalán: a korábbi mitológia a születés után játszódik; a 2024-es hozza vissza a narratívát a fogantatás és… Folytasd az olvasást
A kaidzsú visszanéz – Godzilla X Kong: Az új birodalom
A természeti erők ellen való harcot előbb ezek egymás ellen való kijátszása, majd leigázása és hasznosítása követi. A földrengések és cunamik kulturális hagyománya találkozik a szintén ezek erejét és jelentőségét képviselő atomkatasztrófával. A fenséges dimenzió – az elitizmus ellenkezése dacára – támaszkodik, sőt, alapoz a méretekre; hívószava: a nagy, az erős. Ezért fenséges kor a… Folytasd az olvasást