27 év. Videojáték-történelmi viszonylatban 4 generáció. Épp elég ahhoz, hogy aki szétjátszotta az agyát az eredeti, 1995-ös Tactics Ogréval, az semmire se emlékezzen belőle. Hogy maradéktalanul élvezhesse ezt a 2022-es kiadást, ami igazából a remake remake-je, hiszen a játék már egyszer feljavított, 2010-es verzióján alapul. Alkotói sebészmódra, két kézzel nyúltak az Ogre mellkasába, hogy erővel… Folytasd az olvasást
Posts Tagged → videojáték
Az év videojátéka: Elden Ring
Ritka az efféle, milliók idegvégződésein sercegő konszenzus. Jó, persze, nem ismerek mindenkit, ettől függetlenül meglepő a témában az egyetértés mértéke: 2022 legjobb játéka, a God of War Ragnarök ellenére, az Elden Ring. Hidetaka Miyazaki designer-látomásának majdnem végső alakja, a játék, amelyet mindig is meg akart csinálni. “Majdnem végső”, hiszen ez a kifejezés nem jelent manapság… Folytasd az olvasást
Katonadolog – Crisis Core: Final Fantasy VII – Reunion
Valahol hálás vagyok azért, ahogy a PlayStation Portable hatására annak idején több fejlesztő is újragondolta a nagy játékok struktúráját – elkezdtek megjelenni gazdag tartalommal megteremtett, de 4-5 perces szegmensekre osztott, nagyléptékű cuccok is, mint mondjuk a Metal Gear Solid: Peace Walker, vagy a most újra kiadott Crisis Core. Elfoglalt felnőttembernek már-már áldás lenyomni két küldetést… Folytasd az olvasást
A fantázia rétegei – Romancing SaGa: Minstrel Song Remastered
Egy pillanat, megint ki kell terítenem egy kellően kacifántos játéktörténelmi családfát, hogyan is jutunk el a címben tárgyalt tételhez. Volt a Final Fantasy II, ugye (jó messzire megyünk). Annak volt egy GameBoy-ra megjelent spinoffja, a The Final Fantasy Legend, amit Japánban még úgy hívtak: Makai Toushi SaGa. Ennek a spinoffnak volt három része, ezután abból… Folytasd az olvasást
Fulci az űrben: The Callisto Protocol
A hetvenes-nyolcvanas évek body-in-pieces fantáziái mára erejüket vesztették, hatásuk szó szerint csontig kopott. Köszönhető ez annak, hogy a gore szinte sorminta, elhagyhatatlan díszítőelem a huszonegyedik század horrorfilmjeiben, horrorsorozataiban. Manapság a műfajnak a hatásvadászat másfajta eszközeivel kell élnie, urambocsá okosabb ötletekkel kell(ene) előállnia annál, mint mikor mondjuk valaki kihányja a saját beleit. Az már más tészta,… Folytasd az olvasást
Valami rossz – The Dark Pictures Anthology: The Devil in Me
Pedig olyan jól indult. Tizenkilencedik századi Amerika, friss házasok, egy szokatlanul igényes és szokatlanul üres hotel. Udvarias férfi üdvözli őket, bemutatkozik: Henry Howard Holmes. Honnan ilyen… oh a francba, csak előszökkent a sorozatgyilkos-katalógusomból, hogy kiről van szó, ez a Murder Castle-csávó, nem? Amerika első és legproduktívabb mészárosa. A friss házasok nem élik túl, ugye? És… Folytasd az olvasást
A süni, aki ott sem volt – Sonic Frontiers
Csak nem jön össze ennek a szerencsétlen sünnek a zökkenőmentes és kényelmes tranzíció 3D-be, pedig volt rá vagy huszonöt éve. A Sonic sorozat hol oldalnézetben, hol térben, hol hibrid módszerekkel igyekszik megtalálni saját identitását, és néha sikerül is megkarcolni a nagyság lehetőségét, de a 3D-s részeket szinte mindig lehúzzák mindenféle technikai problémák vagy kínos narratív… Folytasd az olvasást
A boszi visszatér: Bayonetta 3
A Bayonetta 3 az utóbbi évek olyan interaktív mesterműveinek sorát gyarapítja, mint a Breath of the Wild vagy a God of War – epikus sztori, amelyben a játékmenet lépten-nyomon lélegzetelállító csavarokkal kápráztat el. A Bayonetta 3 a káosz, a humor, a szexualitás és a csupasz szórakozás hullámvasútja, amelyben minden perc számít. A Démonrabszolgák megidézésének új… Folytasd az olvasást
Götterdämmerung! – God of War: Ragnarök
„Nap fénye feketül nagy nyarak során, viharok vérszomja támad. / Mit tudtok még?” Bárhol is ütjük fel a verses Edda hősi énekeit, bárhol merülünk el soraiban, könnyen lehet, hogy egyes frázisairól a mai popkultúra ismert alakjai, eseményei juthatnak eszünkbe (gondoljunk erről bármit is), legyen szó Tolkien törpjeiről, a Marvel-féle Bosszúállók délceg egy tagjának kalandjairól, vagy… Folytasd az olvasást
Vizezett rosé – Resident Evil: Village Gold
Már-már tradíció a Resident Evil szériában, hogy nagyjából egy évvel egy-egy főbb rész után kiegészítő csomagot kapunk, ilyenkor elvarrjuk az esetlegesen lógva maradt szálakat, esetleg kísérleti játékmódokat próbálhatunk ki, amelyek „mi lenne, ha?”-jellegű sztorikat mutatnak be, esetleg egész különálló játéknyi tartalom érkezik. A Village esetén egy kicsit mindent is kapunk, de kiemelkedőnek egyik sem mondható…. Folytasd az olvasást