Nocsak, micsoda meglepetés. A Freedom Wars egyike azoknak a ritka PS Vita exkluzívoknak, amelyek semmiféle életjelet nem mutattak más platformokon, vagyis ez a játék véresen komolyan vette exkluzivitását, se folytatása, se spinoffja, se előzménye, se következménye nem volt másutt, több mint tíz évig. Csak hogy érezzétek a dolog jelentőségét. Ekkora exkluzivitás ér most véget. Számomra… Folytasd az olvasást
Tudom a szilveszteri időszakot már lekéstem, de nem szeretek bejáratott hagyományokat megtörni, még itt az Epiken se, ahol az éves publikációim számát két kézen meg lehet számolni (amit szintén röstellek). Személyes hullámvasutak mellett, a filmek terén is sok érzelem ment át rajtam, kétségeséstől és dühtől kezdve, nyílt örömig és meghatódottságig. Egy valamiben hálás vagyok a… Folytasd az olvasást
Egyre inkább úgy néz ki, hogy az idei filmes toplistámban egyre nagyobb szerepet fognak kapni az animációs filmek. De ne a klasszikus Disney-Pixar-Dreamworks tengely gyerekesen egyszerű (és egyre kiszámíthatóbb tálalású) tucattermékeire gondoljon az olvasó. Hanem valódi fajsúlyos tematikákat boncolgató, felnőtteknek szóló animációs filmekre, amiknek azt a súlyos horgonyt kell levetniük magukról, hogy a mozgókép ezen… Folytasd az olvasást
Hát most mit mondjak? Szerencse, hogy a Thousand Year Door remake-je idén kijött. A Brothership a hatodik a márióluigi szériában. Én valami faszányos hajós kalandozásban reménykedtem. Hajózás van benne doszt, kalandozás is, egyedül a faszányosságnak van hűlt helye. Ez most eléggé félrement, pedig reménykedtem a csodában, a megváltásban. Mikor a Nintendo vagy éppenséggel a Nintendo… Folytasd az olvasást
Vannak olyan mű-kategóriák, amelyeket kritikai értelemben nehéz igazán jól megfogni, ilyen kategória az idén valamiért nagyon népszerű remake. Különösen egy olyan sorozat esetén, mint a Dragon Quest, nem nagyon lehet ésszel pro/kontra érvelni, elvégre a Dragon Quest lényege mindig is a hagyományőrzés volt, minden új rész újra feltalálta önmagát, miközben alig változtatott a megszokott elemeken…. Folytasd az olvasást
A 2024-es év nem indult éppen fényesen horrorfilmes szempontból, hiszen a zsáner rajongói rögtön olyan, közel nézhetetlen alkotásokkal találhatták szembe magukat, mint a gyilkos medencével riogató Éjszakai merülés vagy a démoni erők által megszállt plüssmacit fókuszba helyező Képzeletbeli. Idővel aztán megérkeztek a minőségibb produkciók is, jelenleg pedig már ott tartunk, hogy egész sok figyelemre érdemes… Folytasd az olvasást
Hetven évvel ezelőtt, egészen pontosan 1954. november harmadikán mutatták be Japánban a Tóhó filmstúdió (és talán Japán) máig legismertebb filmjét, a fekete-fehér Godzillát (ゴジラ, Godzsira). A film, mint tudjuk – remélem, tudjuk, – egy ősi, ám frissen felzavart, radioaktív mutáns teremtményről szól, aki mintegy a semmiből felbukkan, rombol, miegymás. Kilenc évvel járunk Hirosima és Nagaszaki… Folytasd az olvasást
A komfortzónából való kilépés nem szimplán lehetőség, hanem sokszor kutyakötelesség egy kritikusnak. Még akkor is, ha olyan hobbifirkász szinten csinálja, mint én. És olykor megesik, hogy ez a horizonttágítás nem csak ötórás fekete-fehér Fülöp-szigeteki művészfilmeket jelent, hanem azt is, hogy olyan dolgokról is írnia kell, ami alapvetően nem a terepe. Példának okáért, podcasteket ritkán hallgatok…. Folytasd az olvasást
Mi van mostanában a levegőben, hogy csak úgy hasraütésre remakelgetjük változatos japán sorozatok második részeit, hm? Hajjaj, van ennél kényelmetlenebb téma is: az egyenletesen jó minőségű szabvány. Borzalmasan hangzik, nem igaz? Mégis, valahogy ez vált többek közt a mai JRPG-k furcsa problémájává (tisztelet a kivételnek). Szemlézve az elmúlt pár évet, kitűnik, hogy ebben elsősorban a… Folytasd az olvasást
Kigúvadó szemekkel olvastam az egyik magyar franchise-óriás weboldal kritikáját a Metaphor ReFantazióról (csóringer kis outfitként mi a nagyfiúknál hetekkel később tudunk az elemzésnek hozzálátni.) Az most mellékes, hogy eleve egy általános iskolás a fogalmazással komoly harcban álló stresszes izzadtságszaga lengte be – a nagyobb probléma az volt, hogy a cikk szerzője pánikszerű igyekezettel szeretett volna… Folytasd az olvasást