Tovább

A kegyelem hűlt helye: Dr. Moreau szigete

Brian Aldiss szerint Mary Shelley Frankensteinje az első science fiction regény, és ki vagyok én, hogy ellentmondjak neki. Témája a biológia kvázi természetellenes célokra való felhasználása, a halott, negatív állapotból élet csiholása, illetve teremtő és […]

Tovább

Gyorsvonat a belezésbe: A gonosz halottak

Bizonyos szempontból az Evil Dead az egyik legtökéletesebb példája annak, hogyan kell filmet csinálni. Hagyni, hogy csak a rettenetes késztetés hajtson, és mikor az innen-onnan összekapart, minimális büdzsé a nyakunkra ül, és nyom minket rendesen, […]

Tovább

A 8. utas a hatás: az Alienről, ma

Ha gyerekkorom legfélelmetesebb mozgóképes élményét kellene megtalálni, akkor igen mélyre kell ásnom, hogy valamit a felszínre hozzak. Nem azért, mert már akkor vasból voltak az idegeim, hanem azért, mert egyszerűen alig jutnak az ilyen élmények […]

Tovább

A 21. század eddigi öt legjobb horrorfilmje

Ez a lista eredetileg Top 10-nek indult, aztán úgy döntöttem, koncentráljunk a lényegre, amennyire csak lehet. Tízes listáknál már elkalandozik a figyelem, és mindenki azt várja, melyik film / könyv / videojáték / goblein lesz […]

Tovább

Nincs hová visszavonulni: The Strangers

Magyar forgalmazási cím: Hívatlanok. Az emberfaj, ahogy a költő mondja, sárkányfog-vetemény, ami kétségbeejtő tapasztalat az emberiség, de felettébb jó hír a horrorfilmek szerelmesei számára. A halálos veszély, amit a másik ember (minden másik ember) potenciálisan […]

Tovább

Gorillaharc: Watch Dogs Legion

A mondanivaló-mellényével kérkedő Watch Dogs Legion tényleg szeretne valami politikai szempontból tartalmasat mondani? Vagy ez csak illúzió? A helyszín a Brexit pusztítása utáni Nagy-Britannia, annak minden geopolitikai hozadékával, és Ubisofték ezt a fenyegető állapotot vetítik […]

Tovább

Vakfolt podcast 10×09 – Profondo Rosso

Az 1975-ös Profondo Rosso (Mélyvörös) című film a témánk Dario Argento rendezésében. Ezzel kirándulást teszünk a kontinentális Európa horrorjába is, pontosabban Olaszország őshonos alzsánerébe, a giallóba kóstolunk bele. Vendéget is hívtunk az adáshoz, Szabó Kristóf […]

Tovább

Slasher-klasszikusok #4: Az erdei fantom

Tony Maylam mifelénk a Rutger Hauer főszereplésével készült Őrült Stone, avagy 2008: a Patkány Éve (Split Second, 1992) című filmjéről ismert, amely műalkotás mindjárt két megfigyeléssel is gazdagabbá teheti a szemfüleseket. Egyrészt tanúi lehetnek, ahogy […]

Tovább

Orosz halottak: Vij

Az egykori Szovjetunió területéről nem nagyon jöttek jó dolgok, de ha mindenáron kivételt akarunk találni, akkor az mindenképp a filmes alkotásaik. Bár az pártállam abszolút beállt a művészek támogatása mellé, de nem meglepő, hogy csak […]

Tovább

Megváltás nélkül: Disco Elysium

Egy évtizedben egyszer adnak ki olyan horderejű játékot, mint a Disco Elysium. A fejlesztés hosszú évei alatt No Truce With the Furies címen futó számítógépes szerepjátékkal az észt ZA/UM stúdió egycsapásra megváltoztatta a videojátékírásról alkotott […]