Ez eddig kimaradt #5: Kék ördög

Akármennyire igyekszik is az ember, minden korban akadnak jellegzetes falak, amelyeket nem lehet lebontani, hiába tűnik utólag oly nyilvánvalónak, hogy mely téglákat kellett volna kilazítani hozzá. A film noir például döntő jelentőségűnek bizonyult úgy az amerikai műfaji, mint az európai művészfilm fejlődése szempontjából akár az emberábrázolást (az ember elemi irracionalitásának felismerését és elfogadását), akár a… Folytasd az olvasást

Ez eddig kimaradt #4: Az ítélet éjszakája

A chicagói éjszaka, gondolom, valóban veszélyes – de azért a marketingesekkel is vigyázni kell. A 90-es években például azt eszelték ki, hogy a menő (alapvetően angolszász – akkoriban ez még eléggé kellett a világuralomhoz) zenekarokat összekötik a menőnek ígérkező zsánerfilmekkel. Papíron jól mutatott a terv: a zenitjére jutó CD-korszakban páratlan pénzforgalmat generáló zenekarok megtolják a… Folytasd az olvasást

Két füstölgő evőpálcika: Beasts Clawing at Straws

Ha egy filmben hosszan kitartva, nagyközeliben mutogatnak egy pénzzel repedésig teli táskát, fogadhatunk rá, hogy a szemrevaló kézitárgynak előbb-utóbb lába kél. A nagy dobás az lenne, ha nem történne vele az ég adta világon semmi sem – ez a hazájában tavaly bemutatott dél-koreai bűnthriller azonban nem ennyire merész alkotás. De nem is a legkopottabb sablonokat… Folytasd az olvasást

Stephen King újranézése #6: Christine

Szivarbarna Wartburgoktól anyu kicsi Suzukijáig ívelő autós kultúránkból nem szűnő ámulattal csodálkozhatunk rá, hogy Amerikában ez a gépjárműtípus alkalmas lehetett arra, hogy évtizedeken át az ország győztes pozíciójának és kivételességtudatának talán első számú hordozója lehessen, ráadásul még egy saját filmes zsánert is kapott az Egyesült Államok térbeli (és így persze a benne kiaknázható lehetőségekre is… Folytasd az olvasást

Slasher-klasszikusok #7: The Town That Dreaded Sundown

Hány rendőr kell egy villanykörte becsavarásához? És vajon hány késelés szükséges, hogy egy horrorfilmet slashernek nevezzünk? Az első egy ősi vicc, a második viszont… egy újabb. Elvégre a mozizáshoz nem volna szabad karómerev tudattal, egyenletekkel vagy mérleggel a kézben közelíteni – mégis megtesszük, mert két dolgot általában minden filmbolond imád: listákat gyártani és kategóriákba zárni…. Folytasd az olvasást

Egy, mind felett: Batman visszatér

Ugorjunk fejest a közepébe már a legelején, mint Jack Napier a marólúgba a vegyianyaggyárban: a Batman visszatér a legjobb élőszereplős Batman-adaptáció, Tim Burton igazi csúcsteljesítménye, a legerősebb amerikai képregényen alapuló mozgókép, egyúttal messze a legperverzebb is. Éjfekete latexből formált, síkosítóval fényesített, pult alól is pirulva kiadott gömbdísz az akciódús szenteste-környéki mozik golyózápor-pörkölte karácsonyfáján. Alulról, felülről… Folytasd az olvasást

Az utolsó utáni mozielőadás: Fargo, 4. évad

Ha 15 évvel ezelőtt kerül adásba, ez az évad beszakítja a képernyőt. És nem csupán azért, mert a megformáltsága minden ponton felveszi a versenyt a mozifilmekével (ilyen sorozatból azért ma már nem kevés van), hanem mert a(z amerikai, független, érvényes) mozifilmek krémjével is állja az összehasonlítást. Állja? Számos szempontból maga mögé is utasítja őket, miközben… Folytasd az olvasást

Ez eddig kimaradt #3: Black Moon

Louis Malle kétségkívül jelentékeny filmrendező volt, az ütemérzékén azonban igazán csiszolhatott volna még egy kicsit. Ha ugyanis első filmjével, a Felvonó a vérpadra című nagyszerű bűnügyi drámával nem 1958-ban lép a színre, hanem vár ezzel úgy két-három évet, akkor már vidáman szörfözhetett volna ő is a francia újhullám fodrain, és talán nem takarta ki volna… Folytasd az olvasást

Stephen King újranézése #4: Sivatagi rémálom

(A film eredeti címe Desperation, a könyv után, amelynek a Rémület a sivatagban címet adta anno a magyar kiadó. Magyarországon Sivatagi rémálomként forgalmazták a filmváltozatot, de jegyzik Kétségbeesésként is, egyszerű tükörfordításban. – WF) Igazán jó filmet gyengébb könyvekből lehet csak forgatni, szól a 120 év filmtörténetével megtámogatott adaptációs alapszabály, és bár mindnyájan tudunk találni kivételeket,… Folytasd az olvasást