Louis Malle kétségkívül jelentékeny filmrendező volt, az ütemérzékén azonban igazán csiszolhatott volna még egy kicsit. Ha ugyanis első filmjével, a Felvonó a vérpadra című nagyszerű bűnügyi drámával nem 1958-ban lép a színre, hanem vár ezzel úgy két-három évet, akkor már vidáman szörfözhetett volna ő is a francia újhullám fodrain, és talán nem takarta ki volna… Folytasd az olvasást
Manapság egyre nehezebb újat mutatni vagy lenyűgözni a közönséget. Az elmúlt két évtized egyre gyorsuló világa, az internet információözöne eltompította érzékszerveinket, semmi se sokkol, semmi se okoz meglepetést, mindent láttunk, mindent hallottunk. De aztán néha-néha mégis előbukkan valami a mélységből, ami annyira elborult, józan észnek ellent mondó, hogy attól áll leesik, ész megfagy és csak… Folytasd az olvasást
(A film eredeti címe Desperation, a könyv után, amelynek a Rémület a sivatagban címet adta anno a magyar kiadó. Magyarországon Sivatagi rémálomként forgalmazták a filmváltozatot, de jegyzik Kétségbeesésként is, egyszerű tükörfordításban. – WF) Igazán jó filmet gyengébb könyvekből lehet csak forgatni, szól a 120 év filmtörténetével megtámogatott adaptációs alapszabály, és bár mindnyájan tudunk találni kivételeket,… Folytasd az olvasást
A Ragadozó legnépszerűbb pillanata egy mennydörgő pacsi. Arnold Schwarzenegger és Carl Weathers viszontlátása annyira időtállónak bizonyult, hogy húsz évvel a film bemutatója után a YouTube-on, harminccal meg Twitteren mémesültek a szkanderbajnokok dagadó bicepszei. Ebben a képben sűrűsödik össze az a film, amire gyerekkorunkból rajongva emlékszünk: a legmenőbb muszklimenek élet-halál harca a (szinte) legyőzhetetlen vadásszal, a… Folytasd az olvasást
Állítólag a történelmet a győztesek írják. Úgy érezem, hogy ez a filmtörténelemre is igaz. Vajon mi dönti el, hogy éppen melyik film lesz óriási hatással az adott műfajra és a következő generáció nézőire, alkotóira? A szempontokat végtelenségig lehetne sorolni a kritikai fogadtatástól kezdve a piszkos anyagiakon át a marketingig, illetve az adott korszellem hangulatának ügyesen… Folytasd az olvasást
Jobb az elején tisztázni: nem vagyok sem szakértője, sem rajongója a Call of Duty sorozatnak, tehát a részrehajlási szélirány a cikkben így kezelendő. Viszont mentségemre, szökőévente (és hoppá, szökőév is van), még ez az évente kitoccsantott, látványos csomagolópapírba szeletelt, rövid lejárati idejű, harminc dekányi militarista propaganda is képes valami olyan mutatni, amire felfigyelek – idén… Folytasd az olvasást
Erre a minden bizonnyal sokunk számára kedves – mivel nosztalgiával fertezett – japán scifi-fantasyre szeretik ráfogni, hogy a Csillagok háborúja koppintása, ám ez túlzás. Az Üzenet az űrből Bakin Kyokutei 106 kötetes Nansho satomi hakkenden (A nyolc kutya krónikája, bár inkább a Nyolc szamuráj legendájaként szeretik emlegetni) című eposzán alapszik. Kiállítás szempontjából az Üzenet az… Folytasd az olvasást
Szeretném azzal kezdeni a John McTiernan filmográfiáját áttekintő cikksorozatomat, hogy lám, már az első mozifilmjével teljes fegyverzetében pattant elő, megelőlegezve mindazt a szakmai profizmust, robusztus rendezői svungot, zsánerműfajokat esszenciájukra lepárló találékonyságot, ami későbbi remekműveit jellemezte. Az, hogy nem tudom megtenni, nem von le természetesen semmit az életmű egészének értékéből: nem mehet minden elsőre. Sajnos A… Folytasd az olvasást
Talán nincs is még egy annyira megbízható, egyenletes és nagy terjedelmű játéksorozat, mint a Yakuza, amelynek jelenleg minden számozott része (és a Judgment) csaknem teljesen ugyanúgy néz ki és ugyanúgy irányítható az éppen kifutó PlayStation 4-en, a különbségek mélyebben, a mechanikai finomságokban és a történetben keresendőek. Együtt valami olyasmit rajzolnak ki, ami még könyvekben, filmekben… Folytasd az olvasást
Az Assassin’s Creed Valhalla őrületes részletességgel kidolgozott, minden létező értelemben hatalmas móka. Harcrendszerét használni agresszív élvezet, világa tele titkokkal és csábító rejtvényekkel, sztorija pedig messze a legátgondoltabb az összes eddigi Assassin’s Creed játék közül. Ezért kár, hogy a játékban bejárható, elsőre lépten-nyomon izgalmasnak ható, gigantikus terep túlságosan hatalmas – ez narratív önismétlést, és egy idő… Folytasd az olvasást