Magyar forgalmazási cím: Hívatlanok. Az emberfaj, ahogy a költő mondja, sárkányfog-vetemény, ami kétségbeejtő tapasztalat az emberiség, de felettébb jó hír a horrorfilmek szerelmesei számára. A halálos veszély, amit a másik ember (minden másik ember) potenciálisan jelent a számunkra, nem fog egyhamar semmivé válni, erről pedig – hiszen csak úgy reszketünk tőle – kényszeresen beszélnünk kell:… Folytasd az olvasást
Egy koponyába hatoló tű képével kezdődik. Nem köntörfalaz, hanem szinte rögvest meghatározza és keretbe teszi azt, amit az elkövetkezendő másfél órában látni fogunk: egy idegen test és hatalom, ami behatol lényünk legmélyére, az agyba. A műveletet magán elvégző fiatal nő zaklatott arcáról, rögvest átváltunk egy másik helyszínre: fényűzés, üvegliftek, parti, látvány, a jóléti kapitalizmus megtestesülése…. Folytasd az olvasást
Kubrick rögtön a film elején egy döbbenetes fahrttal definiálja a lényeget. Jack Torrance (Jack Nicholson) apró Volkswagenjének látványa, amint a HEGYSÉG hajszálvékony útján suhan, minden erőltetett szimbolista eszközt feleslegessé téve döngöli az agyunkba: errefelé nem emberi léptékkel mérnek; a való világ játékszabályai itt egy sóhajtást sem érnek. A gigantikus, fenyőerdő borította hegy-istenek nem zordan szépek,… Folytasd az olvasást
Az emberi félelemeket sokféleképpen lehet besorolni. Vannak az elemi, ősi félelmek például a sötétségtől, a haláltól, amik évezredek óta a civilizáció része. Vannak azok a félelmek és rémek, amiket az évszázadok során mi magunk alkotunk meg történetekben, mítoszokban vagy a vallásban. És végül vannak azok, amik akarva-akaratlanul is a modern civilizációval együtt jönnek, és amiket… Folytasd az olvasást
Nem kell mindent elhinni a horrorfilmek pszichologizálásra olyannyira hajlamos rajongóinak (vagy ellenségeinek), de aki látott már slashert, nehezen tudja nem figyelembe venni a testi-lelki szexuális zűrzavarra irányuló olvasatokat. Hiszen ezekben a filmekben mégiscsak megnyomorított, örökké gyereknek maradt, maszkos tébolyultak hatolnak meredező vágószerszámaikkal a feszes, fiatal és fedetlen (női) testekbe, gyakran közvetlenül azután, hogy áldozatuk alapos… Folytasd az olvasást
A nyolcvanas évek közepén a horrorra még egyáltalán nem jellemző az a bukdácsoló útkeresés, ami majd a kilencvenes éveknek lesz sajátja. A franchise-ok sikerére épülő magabiztosság ekkor az egész műfajnak olyan kísérletezési lehetőséget biztosított, amelyet egyetlen korábbi, vagy éppenséggel későbbi évtized sem. A stúdiók kokainos dömper-szám döntik a lóvét a különböző horror-projektekbe, és a látóhatáron… Folytasd az olvasást
Horrorfilmes évadunkban immár második alkalommal látjuk vendégül Wostry Ferencet, ezúttal George A. Romero 1968-as debütáló filmjéről beszélünk. A Night of the Living Dead (magyarul Az élőhalottak éjszakája) nemcsak megteremtette a modern zombifilmes alműfajt, lefektetve annak szabályait, hanem megreformálta a mozinézők horrorról alkotott képét is. Hogyan változott meg Romero rendezésének hatására a horror műfaja? Milyen szabályokkal… Folytasd az olvasást
Tovább folytatódik cikksorozatunk, ami a legjelentősebb külföldön dolgozó magyar filmesek munkásságát dolgozza föl, elsősorban műfaji szempontok alapján. Márpedig nem sokan vannak, akiknek életműve olyan szerteágazó, gazdag és hosszú életű, mint Peter Medak alias Medák Pétéré. A nagyvásznon és a televízióban egyaránt bőséggel dolgozó Medák ugyanis még 80 év fölött is aktív, és szinte minden műfajban… Folytasd az olvasást
Tegyük fel, hogy most épp egy kvízműsorban ülsz. Rajtad a világ szeme: felvillan az első komoly kérdés, milliókat ér. Nagysikerű kortárs amerikai író, a családok, családszerű kisközösségek mélyviszonyainak krónikása. Kivel próbálkozol? Jonathan Franzen? A verseny favoritja a legkisebb oddsszal. Marilynne Robinson? Jó, de csak ha éjszakai műsorsávban, kábelen utazol a kulturális arisztokratákkal. Esetleg Robert Kirkman?… Folytasd az olvasást
A jelen cikkel kezdődő sorozatunkban olyan magyar származású filmesek munkáit vesszük sorra, akik elsősorban műfaji területen, tehát a science fiction, a horror, a fantasy vagy az akciófilmek háza táján alkottak emlékezeteset. Egy Tarr Béláról rogyásig olvashatsz, a filmjein bealudhatsz, ugyanakkor Takács Tiborról például idehaza kevesen hallottak, pedig a hozzá hasonló tehetséges profik megérdemlik, hogy magyar… Folytasd az olvasást