A chicagói éjszaka, gondolom, valóban veszélyes – de azért a marketingesekkel is vigyázni kell. A 90-es években például azt eszelték ki, hogy a menő (alapvetően angolszász – akkoriban ez még eléggé kellett a világuralomhoz) zenekarokat összekötik a menőnek ígérkező zsánerfilmekkel. Papíron jól mutatott a terv: a zenitjére jutó CD-korszakban páratlan pénzforgalmat generáló zenekarok megtolják a… Folytasd az olvasást
Nagy franc ez a Paul Naschy, nincs mese. Az európai horrornak megvannak a maga sztárjai, az arisztokrata Chris Lee, az intellektuális Peter Cushing vagy a magashomlokú Barbara Steele. Naschy, született Jacinto Molina az egyik legkülönlegesebb. Az ember, ha nincs tisztában a műfaj történetével, nem is igazán érti mitől olyan nagy szám a csávó. Naschy tehetsége… Folytasd az olvasást
Ha egy filmben hosszan kitartva, nagyközeliben mutogatnak egy pénzzel repedésig teli táskát, fogadhatunk rá, hogy a szemrevaló kézitárgynak előbb-utóbb lába kél. A nagy dobás az lenne, ha nem történne vele az ég adta világon semmi sem – ez a hazájában tavaly bemutatott dél-koreai bűnthriller azonban nem ennyire merész alkotás. De nem is a legkopottabb sablonokat… Folytasd az olvasást
John Huston nevét mindenki ismeri, életműve azonban rohamosan csúszik a feledésbe. Persze, A máltai sólyomnak mindig elég nézőt biztosít majd, hogy a közmegegyezés szerint ezzel indult a film noir nagy évtizede, A Sierra Madre kincse pedig afféle golyóálló amerikai klasszikussá érett, mint az irodalomban a Moby Dick: ezek, ugyebár, túlélik még az atomtámadást is. De… Folytasd az olvasást
Meseszép történet lehetett volna. 1983-as bemutatója idején a kritika eléggé fanyalogva fogadta Brian De Palma Scarface-remake-jét, amely ezzel együtt is decens jegyforgalmat generált, viszont gyaníthatóan még így is elfeledtették volna a 80-as/kora 90-es évek népszerű amerikai gengszterfilmjei – ha nem lépnek közbe határozottan a rapperek. De közbeléptek, méghozzá úgy, hogy a fal adta a másikat:… Folytasd az olvasást
Ha röviden jellemeznem kellene az ITV legújabb igaz történeten alapuló, dramatizált minisorozatát, a Des-t, azt kéne mondanom, hogy olyan, mint az amerikai Mindhunter. Még át is veszi a klasszikus Fincheres manírokat, itteni sorozatgyilkosunk, Dennis Nilsen pedig éppen olyan nyíltan beszél az elkövetett borzalmakról a skót rendőröknek, mint amerikai társai az FBI-nak. A Des viszont egyetlen… Folytasd az olvasást
Rég láttam ilyen jó pilotepizódot. A tény, hogy a Mindig az ördöggel valójában egy magában álló játékfilm, senkit ne zavarjon össze, hiszen jól láthatóan Antonio Campos rendezőt sem feszélyezte különösebben. Lehet persze, hogy ő nem a sorozatnyitányok elvárásainak akart, de végeredményben mégis csak azoknak tudott megfelelni: filmjében szuggesztív módon felvázol egy sor érdekfeszítő karaktert, helyszínt… Folytasd az olvasást
Ezer díjnál és fényes nézettségi adatnál is megkérdőjelezhetetlenebbül mutatja egy filmről, hogy magabiztosan elfoglalta a helyét a kultúra szövedékében, ha elkezdenek szivárogni a másolatai. Utánozható minták nélkül ugyanakkor talán nincs is (film)kultúra – gondoljunk csak az évtizedek óta tényleg elképesztő számban mutálódó Hitchcock-variánsokra vagy a nyílt és burkolt Rómeó és Júlia-történetek végeérhetetlen folyamára. Ezek nélkül… Folytasd az olvasást
Határok tiszteletben tartása, valamiféle közmegegyezéses jó ízlés elismerése – ilyesmi egy horrorfilmest nem jellemezhet. Munkaköri leírásában épp az ellenkezője szerepel, és ha a műfaj szerelmeseiként újra és újra hálát adunk ezért, akkor azt is el kell fogadnunk, amikor ez a szellemiség veszélyesen ingoványos területekre taszigálja a vér és a rettegés különös, kamerával felszerelt kutatóját. Például… Folytasd az olvasást
A Varga Katalin a legjobb magyar film a Taxidermia óta (hivatalosan magyar-román-angol koprodukció). Bosszúfilm, és ezt vállalja, és nincs lacafaca. Ez a nő elhatározza, hogy megöli azt a két férfit, aki őt tizenegy évvel ezelőtt megerőszakolta, Emiatt, ezért, okkal, ebben a nőben hibádzik valami. Miért éppen most indul bosszúhadjáratra? Mert a férje most taszítja el magától,… Folytasd az olvasást