Hónap: 2022 október

Tovább

Stephen King újranézése #11: A köd

Mindenki a végénél fog hozzá, mint A Birodalom visszavág, vagy, mondjuk, a Hetedik boncolásakor. Súlyos agyi homályállapotot kellene előidézni hozzá, hogy ezt érthetetlennek tartsuk, Frank Darabont 2007-es filmjének ultrakegyetlen, olajsötét (idáig rendben) és (innentől már […]

Tovább

Fejetlenség – Dragon Ball: The Breakers

Képzeljük el, milyen lehet egy szeszélyes nagyhatalom árnyékában élni, amit legfeljebb tökéletesen koordinált és egy hullámhosszon mozgó szövetségesek tarthatnak féken. Képzeljük el, hogy mindez olyan földrajzi körülmények között történik, amely a totális megsemmisülés határán áll, […]

Tovább

Kispolgári gyilokparti: A Halloween véget ér

A rossz horrorhoz vezető út nemes szándékokkal van kikövezve. A Halloween véget érben David Gordon Green például a felelősségteljes, szeriőz alkotó (& rendes ember) köpönyegét magára kanyarítva kétségkívül aktuális és lényeges dolgokról akart beszélni – […]

Tovább

Machete a síron túlról- Péntek 13. VI. rész: Jason él

Sokfajta mutáción ment át a horror az elmúlt években. A horror morózusan súlyos és drámai, életeket kettétörő traumák szimbolikus megjelenítője. A horror önreflektív és posztmodern, fejére húzza a bohócsipkát. A horror a múltba réved, letűnt […]

Tovább

Generációs fáziskésés – Valkyrie Elysium

Van egy legendás (nagy hírű, sokak által kedvelt, stb.) PlayStation 1-es japán szerepjáték, a Valkyrie Profile. Én nem játszottam vele – sokan nem játszottak vele! – így amikor a Square Enix végül valahogy arra a […]

Tovább

Átlagolt konfiguráció: Hellraiser (2022)

Az egész, mondhatni, egy szerelemmel kezdődött – olyan szerelemmel, amelynek két résztvevője más akart a kapcsolattól: egyikük önző módon saját élvezeteit részesítette előnyben, többet akart, mint amennyit ember elbírhat, míg a másik önzetlenül áldozott egy […]