Meghallgatott fohász – Final Fantasy Tactics: The Ivalice Chronicles

Valamikor Nomura Tecuja zselézett hajú stilisztikai innovációi és a Fabula Nova Crystallis érájának punk extázisa között jött létre a Final Fantasy sorozat egyik legelegánsabb, legközépkoriasabb közege, Ivalice, amelyet Macuno Jaszumi tervezett, hogy kijelölje a sorozat új identitását. (Eddig érthető, ugye?) Ez a fiktív világ ugyan használja a klasszikus jelölőket, mint a Chocobók és Moogle-k, mégis… Folytasd az olvasást

Enyém a fele királyságod: Unicorn Overlord

Van ebben az országban legalább három, de az is lehet, hogy négy ember, akinek mond valamit a Vanillaware név, ők jól tudják, hogy ez a márka a maga sajátos kis kategóriájában garancia a kimagasló minőségre, de nem a nyugati népszerűségre. A Vanillaware egy japán fejlesztőcsapat (általában a SEGA/Atlus a kiadójuk), ráérősen dolgoznak, évekig elszöszölnek 2D-s,… Folytasd az olvasást

A háború konzolon is rossz – Company of Heroes 3: Console Edition

Valós idejű stratégiai játékokat ritkán játszunk konzolon, leginkább soha. Persze, annak idején ugyanezt gondoltam izometrikus CRPG-kről (Baldur’s Gate), városépítőkről (Tropico 5) és körökre osztott stratégiákról (Civilization VI), és lám, némelyiknek még jobban is áll a kontrollerre áramvonalasított irányítás, a pazar nagytévés látvány. Ezek a játékok, bár görnyedős-kattintgatós történelemmel rendelkeznek, mégiscsak verhetetlenek a nagy távlatok, gyönyörű,… Folytasd az olvasást

Putyin seggébe: Total War Warhammer III

Ha tudtam volna előre, hogy a ruszkik mire készülnek, nem választom két héttel ezelőtt kezdő hadseregemnek a kisleveket, a Warhammer-mitológiában az oroszok megfelelőjét. Bár most már édesmindegy:  túl sok mindenen átverekedtük magunkat csapataimmal, túl nagy területet hódítottunk meg vállt vállnak vetve, túl sok vért kiontottunk együtt már ahhoz, hogy csak úgy szélnek eresszem őket. Egy… Folytasd az olvasást

Eddig az év játéka: Yakuza – Like a Dragon

Talán nincs is még egy annyira megbízható, egyenletes és nagy terjedelmű játéksorozat, mint a Yakuza, amelynek jelenleg minden számozott része (és a Judgment) csaknem teljesen ugyanúgy néz ki és ugyanúgy irányítható az éppen kifutó PlayStation 4-en, a különbségek mélyebben, a mechanikai finomságokban és a történetben keresendőek. Együtt valami olyasmit rajzolnak ki, ami még könyvekben, filmekben… Folytasd az olvasást