Kazamaták mélyéről a felhők fölé: Fighting Fantasy-könyvpanoráma

Én a mai napig imádok elveszni egy jó könyvben. És bár a klasszikus irodalom esetében sokszor ez azt jelenti, hogy a képzeletem aprólékosan felépíti egy adott világ minden zeg-zugát, hogy hagyom magam sodortatni a cselekménnyel, vagy hogy lenyűgöz a mesterien szőtt próza, vannak könyvek, amelyekben az elveszést szó szerint kell érteni. A Fighting Fantasy-könyvsorozat –… Folytasd az olvasást

Kaszáspókot hajtogatni – Jon Padgett: A hasbeszélés titka

Egy visszatérő motívum Jon Padgett novelláskötetében a saját test észrevétele – egyfajta külső megrökönyödés, hogy az ember miért működik, hogyan jut el azokra a következtetésekre, amelyekre eljut, és ha valamiféle külső hang hatására teszi ezt, van-e valamiféle okkult metódus, amivel ezt a felsőbbrendű kommunikációt megérthetjük. A válasz a kötet központi darabjában keresendő, ami a Hasbeszélés… Folytasd az olvasást

Szörnytanulmányok: Rémesen népszerű

A kötet szerkesztője Limpár Ildikó. Valami nagyon félremehetett az utóbbi években, ugyanis a szörnyek nem csak előmerészkedtek, hanem egyenesen kikövetelték maguknak a reflektorfényt. A horror talán soha nem volt ennyire népszerű, ennyire elfogadott hazánkban, mint az elmúlt néhány évben: két Lovecraft-magazin is felbukkant 2016-ban (Azilum és Black Aether), a kiadók is elkezdték foglalkoztatni a hazai… Folytasd az olvasást

Senkiházi seriff – Jim Thompson: 1280 fő

Szóval, nekem kellett némi idő, mire észrevettem, hogy a „krimi” terminus nem csak a detektívregényt foglalja magában, hanem a tényleges crime fictiont, a bűncselekmények elkövetőiről szóló szórakoztató irodalmat is – ehhez a felismeréshez annak idején elsősorban pont az Agave korai kiadványai segítettek hozzá. Akkoriban nem szerettem a krimit, de amint felfedeztem Lawrence Block, Jim Thompson,… Folytasd az olvasást

A kegyelem hűlt helye: Dr. Moreau szigete

Brian Aldiss szerint Mary Shelley Frankensteinje az első science fiction regény, és ki vagyok én, hogy ellentmondjak neki. Témája a biológia kvázi természetellenes célokra való felhasználása, a halott, negatív állapotból élet csiholása, illetve teremtő és teremtett lény viszonyának elsősorban metafizikus lőállásból való feltérképezése. Wells klasszikusa, a Dr. Moreau szigete ugyanezt a témát jóval morbidabb módon,… Folytasd az olvasást