Okkult mátrix: Soul Hackers 2

Az Atlus szerteágazó Megami Tensei-szériájának megannyi ága-mellékvágánya van, kezdve a full frontál démonológiára felszerelt Shin Megami Tensei-től a népszerű sulibulis ezotériában lubickoló Persona-sorozatig – és ez még mindig csak a felszín. Ha egy kicsit is megkapargatjuk a rég halott konzolok katalógusait, feltűnhet a Devil Summoner alcsoport is, amelynek egy 1997-es, kifejezetten sci-fire belőtt része a… Folytasd az olvasást

Szódával se – Saints Row

A Saints Row-sorozat célja (a jelek szerint) sohasem az volt, hogy maradandó, kimagasló minőségű műalkotásokat tegyen az asztalra, relatíve csendben elvolt a nagy, nyílt világú bűnözőszimulátorok árnyékában a maga sajátos, kikapcsolóbb megközelítésével. Míg a Grand Theft Auto és a Watch Dogs mozis átvezetőkkel és lomha szimulátorszerűséggel igyekezett renomét építeni, a Saints Row részről részre elszálltabb… Folytasd az olvasást

De: Nem

Gyerekként leginkább azért szerettem moziba járni és filmeket nézni, mert úgy éreztem, ha csak két órára is, de kiszakadok a mindennapi valóságból. Olyan dolgokat fogok látni, amiket sehol máshol, olyan történeteket, amik nemcsak izgalmasak, félelmetesek, látványosak, hanem ott van bennük az alapvető emberi kíváncsiság. A „Mi lenne ha…?” kérdés megválaszolása tele fantáziával. Tulajdonképpen el voltam… Folytasd az olvasást

Neon Genesis: Xenoblade Chronicles 3

A Xenoblade szériát a Switchre teremtették, és a Switchcset a Xenoblade szériának. Nem szó szerint persze: Wii-re hozták ki először, WiiU-n tovább szenvedett, hardvertechnológiai korlátok közt vergődött mint koca a sárban, csak azért, hogy a Switchre betoppanván bimbóit széjjeltárva kivirágozhasson. Hogy a malac hogy illik bele ebbe a második metaforába, nem tudom. Mindenesetre a Xenoblade… Folytasd az olvasást

Sápadt bőr és sápadt vér: BlackWood

Noha a valóságos vadnyugat sem történelmi korszakként, sem sok fordulatot megélt földrajzi területként nem volt végtelen, regényekben és főleg filmekben megképezett mását sikerült a határtalanság érzetével felruházni. Ezzel együtt a western nagy korszaka (vagy inkább korszakainak sorozata) valahogy csak véget ért – vagy négy évtizede – a moziban. Vagy mégsem így történt volna? Elvégre a… Folytasd az olvasást