Eskü próbálok nem felszállni a morgó öregemberek „régen minden jobb volt” című nosztalgiavonatjára. De itt van az október, az embernek kedve támad nézni egy horrorfilmet, de aztán felütöm a programfüzetet és látom, hogy már a tizedik bőrt húzza le Hollywood Az ördögűző-ről meg a Fűrész-ről, szinte rögvest fordulok is vissza a múltba. Manapság szó szerint… Folytasd az olvasást
Van egy Udine nevű kisváros Észak-Olaszországban, ahová már két évtizede zarándokolnak el a távol-keleti film rajongói, hogy ízelítőt kapjanak a régió moziiparának krémjéből: A legújabb dél-koreai sikermozit, a legújabb díjnyertes japán drámát, az egyre erősebb és megállíthatatlanabb nemzeti büszkeségfilmeket Kínából, az egzotikus gyöngyszemeket Taiwanról, Malajziáról, Indonéziáról. És persze ott van az örökké keserédes szegmens, hogy… Folytasd az olvasást
Láttam egyszer fiatalon, láttam még egyszer érettebb fejjel, de a véleményem változatlan maradt: nem volt egy kimondottan jó film az 1988-as Gyerekjáték. Egyetlen igazi ütőlapja a főszereplő Brad Dourif színészi játéka lehetett, ehhez képest a játékbabába költözött sorozatgyilkos nagyon keveset szerepelt saját filmjében. Ez talán annak is köszönhető, hogy nem volt megoldva rendesen Chucky mozgékonysága,… Folytasd az olvasást
Freddie’s dead… – énekelte a 70-es években Curtis Mayfield a korszak egyik blaxploitation-klasszikusában, a Super Flyban. A 80-as évek közepén, Freddy Krueger regnálása idején ilyesmit azonban már nem lehetett volna komoly ábrázattal eldúdolni a mozik környékén: a slasher áttörése után igen hamar beindult a horrorfilmek ész nélküli sorozatosítása, amely gyakorlat már csak a főmumusok elpusztíthatatlanná… Folytasd az olvasást
Folytatást készíteni akkor érdemes, ha van valamit javítani, felcsiszolni az alapművön nem odakozmálni mindazt, ami jó volt benne. Persze az üres falnak is értelmesebb ezt mondani, amikor a sequel-pumpálás már lassan ősidők óta bevett hagyomány Hollywoodban, pláne ha egy olyan műfajról beszélünk, mint a horror. Ahol a befektetés – megtérülés inga aránya még a tizedik… Folytasd az olvasást
Az urbánus együttélés még annak is az agyára megy néha, aki gyerekkora óta erre van szocializálva. Nem születtünk, urambocsá teremtettünk szardínia-módra létezni, a túlságos közelség egyben állandó súrlódást is jelent. Mit lehet ellene tenni? Annak, akinél a békés megoldás szóba sem jöhet és elszakad agyában a cérna, a válasz egyértelmű, és a jó öreg testi… Folytasd az olvasást
Sokfajta mutáción ment át a horror az elmúlt években. A horror morózusan súlyos és drámai, életeket kettétörő traumák szimbolikus megjelenítője. A horror önreflektív és posztmodern, fejére húzza a bohócsipkát. A horror a múltba réved, letűnt korok esztétikumát bújtatja új bőrbe, ismerősek a színek, a hangok, a szörnyek, csak digitális a csomagolás. De mintha egyvalami lenne… Folytasd az olvasást
A Férfi sikeres. A klasszikus amerikai középosztály képviselője. Most aratja több évtizedes munkájának gyümölcsét. Nagy ház medencével, sportkocsi, szép feleség, tisztes vagyon, cégvezetői pozíció, az asszony kapcsolatai által akár még politikai tőkét is kaphat. A film első képkockája ahogy a kamera letekint birodalmára mindent összefoglal: Ez az övé, ő kaparta ki a gesztenyét hozzá, megérdemli,… Folytasd az olvasást
A nepotizmus a filmgyártásban olyan, mint egy lavórnyi rothadó meztelencsiga: nem ez jelenti a legégetőbb problémát, de azért elég undorító tud lenni, ha kellően közel kerül az arcunkhoz. Híres és/vagy gazdag, a filmiparhoz széles kapcsolati hálóval kapcsolódó szülők a többieknél nyolcezerszer több lehetőséggel induló gyermekei iránt csak a szellemileg erősen leárnyékolt emberek érezhetnek őszinte sajnálatot… Folytasd az olvasást
Minden évtizednek megvan a klasszikusa, kiszelektált szemete és azok az apróbb, de fényesen csillogó gyöngyszemei, amiket sokáig csak egy rakás fanatikus őrizgetett mélyen a szívében. Amit manapság hiányolok, az a bátorság, az ismeretlen vízre való kievezés, amikor nem lehet a bevált algoritmusokra, sémákra, felvásárolt IP-ra hagyatkozni. A „próbáljuk ki, és lesz, ami lesz” mentalitást. Nemcsak… Folytasd az olvasást