Mi a férges fene ez a Dűne?

Film

Mi a férges fene ez a Dűne?

Tegnap, helyi idő szerint este hatkor lezuhant egy vagány, poros trailer, tele sztárokkal, amitől látszólag mindenki eldobta az agyát, mintha maga a messiás érkezett volna meg. Volt olyan is, akinek a film létezése az újdonság erejével hatott. Talán te is azok közé tartozol, akik most hallanak először a Dűné-ről. Talán most kérdéseid vannak. Miért olyan nagy szám ez a trailer? Mi ez egyáltalán? Honnan jött? Kinek szól? 

Helyi tudósítónk és szakértőnk egyenesen közvetít az Arrakisról, hogy válaszoljon tíz fontos kérdésre.

1. Halljuk hát, mi az a Dűne? 

A Dűne egy 1965-ban megjelent science-fiction regény, amit Frank Herbert eredetileg részletekben tett közzé az Analog magazinban. Az írott (pop)kultúrában nagyjából olyan jelentőségű műről van szó, mint A Gyűrűk Ura vagy a Trónok harca, de talán ez is leegyszerűsítő. A legtöbben mégis szeretik a nagyszabású fantasyregényekkel összevetni, mivel nemesség, feudalizmus, miszticizmus, történelem és vallás témakörei szerepelnek egy technológiailag elmaradott közegben, ráadásul fiatal főhősének köszönhetően minden korosztály kedvelt olvasmánya lett.

2. Na jó, de miről szól?

A cím az Arrakis nevű sivatagbolygóra utal. Ez az egyetlen hely az univerzumban, ahol megtalálható a Fűszer, amellyel az emberek különleges, látnoki képességre tehetnek szert, illetve ez teszi lehetővé, hogy a Navigátorok utazzanak az űrben. A Fűszer tehát ennek a távoli jövőnek a gazdasági kulcsa, és aki a Fűszert őrzi, a markában tartja az egész világegyetemet. A történet kezdetén a vaskezű Harkonnenek adják át a becsületes Atreides-háznak a bolygó felügyeletét, császári parancsra – viszont mindez egy kísérlet arra, hogy tőrbe csalják az Atreides-családot.

3. Most tényleg erről szól? Valami izgalmasabbat vártam.

Várj, várj, ez csak a háttérsztori. Mi valójában egy tizenötéves fiút, Paul Atreidest követünk, ahogy családjával felcuccol a vízben gazdag Caladan bolygóról, ahol kényelmes, úri élete volt. Most viszont lezuttyannak a poros sivatagba, ahol minden csepp víz szakrális jelentőségű, és minden sarkon veszély leselkedik. Paul viszont különleges képességű fiú, akinek nagy jövőt szán anyja, Jessica, és a Bene Gesserit-rend, akinek ő a tagja. Ők azok, akik különleges „próféciákat” ültettek el az Arrakis helyi lakosainak, a vízszegény fremenek babonás közösségeiben, hogy átszellemülten várják azt, aki majd meglovagolja a Fűszert termelő rejtélyes óriási homokférgeket, és felszabadítja a helyi lakosságot a gonosz Harkonnen-ház könyörtelen uralma alól.

4. Akkor ez egy tipikus “megjövendölt kiválasztott / fehér megmentő” típusú történet? 

Nos, a toposz valahogy úgy alakul, hogy miután az Atreides-ház önként és dalolva megy a csapdába, előbb-utóbb Paul a sivatagban köt ki, és a fremenek fogadják maguk közé némi feszkózást követően. Az elültetett próféciák manipulációi miatt (valamint látva különleges Bene Gesserit-harcművészetét) elfogadják őt egyfajta vezetőnek – hiszen a visszatérő Harkonnenek közös ellenségnek számítanak. Paul még a helyi kemény fél-fremen csajszival is összejön, ahogy illik.

Akárhogy is, ne legyenek illúzióink: Paul megváltói története nem egy tipikus hőstörténet. Minden, amit itt elér, egy nála nagyobb erő, a Bene Gesserit áskálódásának következménye – ez a csak nőkből álló, különleges képességű rend már évek óta kísérletezik azon, hogy egy Paulhoz hasonló, hatalmas képességű mutáns férfit hozzon létre. A folytatásokból még az is kiderül, hogy nem ő az egyetlen ilyen, illetve az is, hogy a hatalom és a győzelem, amit itt elér, korruptá és despotává degenerálja őt hosszú távon.

5. Uh, mi, ez egy könyvsorozat? Hát jó. Ha a film előtt elolvasnám, hol kezdjem? 

Nézd, az első könyv elolvasása tulajdonképpen bőven elég. Így viszont tényleg elég tipikus megváltói történetnek fog tűnni, és még befejezetlennek is érződik, talán problémásnak is. De tulajdonképpen kerek történet. Ha ennél tovább szeretnél olvasni, és szeretnéd látni Paul bukását, gyermekeinek felemelkedését, olvasd el A Dűne messiása és A Dűne gyermekei című könyveket. Ha nagyon bevállalós vagy, és szereted az igazán elszállt, weird filozofikus-ezoterikus agymenéseket, menj tovább, olvasd el A Dűne istencsászára, A Dűne eretnekei és a Dűne: Káptalanház című könyveket (minden mást, amit Brian Herbert és Kevin J. Anderson írtak, kerüld el nagy ívben). Ezeknek az utolsó könyveknek a feldolgozására már egyik korábbi adaptáció sem vállalkozott.

6. Várj, vannak más adaptációk? 

Elsőként Alejandro Jodorowsky akarta filmvászonra vinni a Dűne varázslatos világát, és olyan tehetségeket gyűjtött maga köré, mint Moebius vagy H. R. Giger. Az volt a veszte, hogy rá akart menni a Dűne színes, furcsa, pszichedelikus aspektusaira. A füstbe ment terveiről egy remek dokumentumfilm, a Jodorowsky’s Dune számol be. Végül 1984-ben David Lynch kapta meg a hálátlan feladatot, és megalkotta az első filmadaptációt, ami ugyan leköveti a teljes könyv eseményeit, mégis eléggé bumfordi próbálkozás lett, Lynch pedig ma már beszélni sem akar erről a filmjéről. Itt mégsem állt meg az adaptálhatatlannak hitt könyv utóélete.

7. Tehát nem csak filmadaptáció van?

A Dűne, A Dűne messiása és A Dűne gyermekei laza sztoriját lefedi két Sci-Fi Channeles minisorozat, a Frank Herbert’s Dune (2000) és a Frank Herbert’s Children of Dune (2003). Ezek több időt adnak a sztori precízebb kibontakozására, hátrányuk viszont, hogy… hát tévésen tévéfilmek. A fényképezés, a kosztümök és az effektek visszatartják az egyébként egész korrekt színészeket (mint James McAvoy), nem öregedtek szépen. 

Ha ez nem lenne elég, van asztali szerepjáték, társasjáték, videojáték (az 1992-es Dune II: The Building of a Dynasty gyakorlatilag megteremtette a valósidejű stratégia műfaját és a Command & Conquer elődjének számít). Természetesen érthető, ha ezek közül semmi nem ismert manapság, hiszen lassan felnőttkorú lesz mindenki, aki a legutolsó Dűne-hype időszakában született. Ráadásul az igazság az, hogy egyik Dűne-adaptáció sem tudta elkapni a könyv mélységét és különleges hangulatát.

8. Miért izgasson hát Villeneuve új verziója? 

Villeneuve bizonyított, hogy képes komor, feszültséggel teli, filozofikusabb blockbustereket filmvászonra vinni, és minden filmjén érződik, hogy szerelmes a sivatagba, a csendekbe, a kietlenség spiritualitásába. Sci-fi rajongó, aki konzisztensen jó iparos, akár még egyedi hangú rendezőnek is mondható, ráadásul régi vágya volt, hogy ifjúkori kedvenc regényét adaptálhassa. Minden jel arra utal, hogy tényleg jó kezekben van az alapanyag. Rögtön két filmre bontja a sztorit, tehát lesz ideje és tere a sztori elmondására, több, mint amennyi Lynchnek megadatott.

9. Szóval a könyv rajongói most meg lesznek őrülve és be nem áll majd a szájuk, mi? 

Arra mérget vehetsz. A Dűne ráadásul meglepően releváns könyv ma is. A fremen kultúra egy olyan jövőképre készít fel minket, amelyben a kihaló, tönkretett, vízhiányos bolygóhoz való igazodás egyre fontosabb téma lesz. A Dűne számítógépek nélküli jövője arra figyelmeztet, hogy a közösségi médiába és mesterséges intelligenciába vetett hitünk előbb-utóbb destabilizálhatja a világot. A Dűne tele van örökérvényű mondanivalóval, korrupcióról, hatalomról, lázadásról, vallási fanatizmusról, ökológiáról, nemi szerepekről, függőségről és az emberiség lehetséges fejlődési útjairól.

10. Inkább azt mondd meg, miért ne inkább a Star Wars-t nézzem? 

Van ezen az oldalon a jobb felső sarokban egy X, arra kérlek, kattints rá.

komment
Vissza